Hetek óta lépten nyomon egyetlen fogalomba ütközöm: migráns.
Mégis kit nevezünk mi migránsnak? Azt a családapát, aki mindenét hátrahagyva a
biztos halál elől menekíti gyermekeit. Vagy azt az anyát, aki a hátával védi
kislányát a szögesdrót vágásaitól. Vagy azt a fiatalembert, aki szerelmét,
tanulmányait, egyetemi diplomáját hagyta a golyózáporban, hogy pesten életet
mentsen? Kurva nagy fogalomzavarban van, aki őket migránsoknak, gazdasági bevándorlóknak nevezi. Egyetlen pofon
egyszerű oka van annak, hogy elhagyták hazájukat: az életüket, családjuk életét
akarják menteni, mert nekik is joguk van hozzá. Mint ahogy joguk van a boldogsághoz,
az álmaikhoz, egy nyugodt, de legfőképpen biztonságos élethez.
És hogy ki a migráns? Az, aki pénzért, autóért, szebb
ruhákért megy más országokba, akit pusztán az euró, a font, a dollár hajt
előre, az a migráns. Kérem szépen, ne keverjük össze a menekülőt a
bevándorlóval!
