EL KELL MONDANOM...

Ha eljön az ideje el kell mondanom a gyerekemnek, mit mesélt a nagyapám az ő nagyapjáról, aki egy batyuval és a tucat gyerekével szökött át a határon Trianon után.

Ha eljön az ideje el kell mondanom a gyerekemnek mit mesélt a nagyapám arról, amikor az édesanyját agyonlőtte egy katona, mert rosszkor volt rossz helyen.

El kell mondanom majd azt is mit mesélt a nagyapám arról, miért kellett embereket a padláson bújtatni, mik is voltak azok a koncepciós perek.

Ha eljön az ideje el kell mondanom mit mesélt a nagyapám az ÁVÓ-ról és azoknak a sorsáról akiket ők elvittek.

El kell majd mondanom mit mesélt a nagyapám a hétköznapokat átható félelemről.

Ha eljön az ideje el kell majd mondanom mit mesélt a nagyapám a nélkülözésről, a nincsről, és arról miért az éj leple alatt, síri csendben folyt a disznóvágás annak idején.

Ha eljön az ideje el kell mondanom mit mesélt a nagyapám '56-ról.

El kell mondanom neki azt is miért mondta a nagyapám „Vigyázz kinek, hol és mit mondasz!”, amikor az apám elindult az életbe.

Ha eljön az ideje elmondom majd neki, milyen volt gyereknek lenni a Kádár rendszerben, milyenek voltak az úttörő táborok, a családi nyaralások.

Azt is elmondom hogyan tanultuk meg a Mókus Örsben a felnőttek és az idősebbek tiszteletét, az elesettek segítését.

Elmondom majd azt is hogyan futottak mezítlábas, éhes gyerekek az autónk után, amikor Romániába mentünk a rokonokhoz miközben én csokit majszoltam a hátsó ülésen. Arról is tudnia kell miért sötétben kellett odaérnünk és csöndben elbújtatni a kocsit az udvar végében, miért kellett a lejt belevarrni a párnába és nekem úgy tennem, mint aki édesen alszik.

Ha eljön az ideje el kell mondanom azt is, hogy az anyámmal sírva néztük a híradásokat '89-ben mert az apám segélycsomagot vitt a román forradalmároknak. Ha eljön az ideje el kell mondanom, hogy akkor értettem meg milyen félelemről is beszélt a nagyapám.

Ha eljön az ideje el kell mondanom, hogy a nagy rendszerváltás nem mindenkinek hozott jót, s a történelemkönyvek és a tanítók az én időmben még a tényekről beszéltek.

Ha eljön az ideje el kell mondanom, miért nem zsidózzuk és kommunistázzuk le a másik embert, de előtte elmondom neki mit is jelent ez a két szó.

Ha eljön az ideje el kell majd mondanom, hogy a harmincas éveimben miért nem akartam gyereket szülni erre a világra.

S ha mindezt elmondtam talán majd megérti mit is jelent, amikor megfosztják az embert jogaitól, amikor mások erőszakkal akarnak dönteni a sorsa felett, amikor el akarják venni azt, amiért megdolgozott.

Meg fogja érteni, miért nevezem hazugnak azt, aki átkozza a Kádár rendszert, aki félremagyarázza és meghamisítja a történelmet.  

Meg fogja érteni azt is miért ítélem el azokat, akik meggyalázzák, majd kisajátítják nemzeti jelképeinket, akik pusztán politikai okokból szétzúznak barátságokat, családokat, emberi kapcsolatokat.

Megérti majd azt is miért kell kiállni a jó ügy mellett, miért kell támogatni az elesetteket, miért kell tisztelnünk az idősebbet, miért van joga mindenkinek a méltóságos élethez és miért fontos minden egyes emberi élet.

Azt is megérti majd, hogy nem a kereplő és a síp tesz valakit hazafivá, de nem is a hangos kiáltozás, az utcakövek dobálása, kirakatok betörése, magán és közvagyon rongálása.

S ha mindezt megérti talán már képes lesz arra, hogy azt a demokráciát, amit elődei felépítettek tovább építse, megvédje, s ne birka módjára tátott szájjal nézze, ahogyan egy hataloméhes, bosszúvágytól fűtött, habzó szájú csürhe szétdúlja……talán.

2011. szeptember 20.