2013. február 13., szerda

„ORBÁNNAK MENNIE KELL!”


Ezzel a mondattal kezdte beszédét Gyurcsány Ferenc a tegnapi kongresszuson. Majd folytatva gondolatait kifejtette hogyan, s miként, s mi lesz majd azután. Tiszta és világos beszéd volt. Hamiskás, álszent ígéretektől mentes őszinte beszéd, amit a közel 2000 fős közönség nem csak hallott, hanem MEGHALLOTT és nem csak értett, hanem MEGÉRTETT. Megértettük azt, hogy ez a párt nyitott és átlátható, mindeközben színes és vibráló. Megértettük azt, hogy ez a párt olyan lesz, amilyenné tesszük, s annyit fog érni amennyi munkát mi belefektetünk.


Merthogy nagy munka vár ránk, amelynek első akadályát átléptük, hiszen, akik ma itt voltunk nevünket és arcunkat adtuk egy új demokratikus eszméhez. Felsorakoztunk azok mellett, akik könnyed álmok helyett kendőzetlen valós tényeket és kitartó kemény munkát ígértek nekünk. S mi, akik ott voltunk meggyőződéssel hisszük, hogy csakis ez a járható út. Ebben a pártban mindenkire szükség van, szükség van a tudására, a tapasztalatára, a segítő szándékára, minden dolgos kézre, minden ötletre és véleményre. Itt nincs helye az egyéni ambícióknak, a pénz és befolyás szavának.

A Demokratikus Koalíció egy rögös, nehéz és viszontagságos úton indult el, de hisszük és tudjuk, hogy ez az egyetlen helyes irány, bármily nehéz lesz, bármily kimerítő végig kell mennünk rajta ahhoz, hogy újjáépítsük és megerősítsük azt a nyugatos polgári Magyarországot, amit az elmúlt másfél évben a jobboldal fokozatosan lerombolt.

A mai nap üzenete számunkra nem az „Orbánnak mennie kell!”! Több annál!

A Syma csarnokban a mai napon lefektettük egy demokratikus szervezet alapjait, erős és rendíthetetlen alapot öntöttünk, kijelöltük a célt és elindultunk felé.
Együtt, egymásért, egy élhető Magyar Köztársaságért!

2012.január 29.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése